A háromszéki parlamenti képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője röviden ismertette mindazokat az okokat, amelyek miatt vállalta a megmérettetést, egyben pedig tömör összefoglalóját adta elnöki programjának. Olosz többek között rámutatott: szokás az RMDSZ-t „ernyőszervezetként” nevesíteni, csakhogy meglátása szerint ez az ernyő ma lehúzott állapotban van: egyfelől azért, hogy a más véleményen lévőket kizárják, másfelől pedig azért, hogy az erdélyi magyar közösség ne láthassa, mi történik alatta.
   Tőkés László megismételte az EMNT álláspontját: a romániai parlamenti jelenléttel bíró érdekvédelmi szervezetben alapvető változásokra van szükség. Éppen ezért – bár nem kívánnak beleszólni az RMDSZ belügyeibe – az egész erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az elnökjelölti versenyben az esélyegyenlőség érvényesüljön, és a választás tisztességes szabályok szerint történjen.
    Egyetértettek abban, hogy vissza kell térni a választói bázishoz, Bukarestben pedig hangsúlyosabban kell képviselni az egész erdélyi magyar közösség érdekeit, amit semmiféle kormányzati pozíció nem írhat felül. Olosz Gergely ugyanakkor elsőrendű céljaként fogalmazta meg a közösségi célok felelősségteljes vállalását. „Nem tehetünk úgy, hogy mi magasról, mintegy kiválasztott kasztként megmondjuk, mi az emberek érdeke; és annak a gyakorlatnak is véget kell vetni, hogy eredményeinkkel dicsekszünk, arra pedig, amit nem csináltunk meg, azt mondjuk, hogy nem lehetett. A felelősséget vállalnunk kell” – hangsúlyozta az RMDSZ elnökjelöltje.
   Tőkés László rámutatott: kegyelmi időket élünk, amikor az összmagyar összefogás korparancs. Mindannyiunknak egy irányba kell húznunk a szekeret, hiszen az új magyar kormány nemzetpolitikai rendszerváltoztatása történelmi lehetőséget és esélyt kínál egész népünk számára. „Többé nem engedhetjük meg magunknak, hogy a pártpolitikai – rövid távú – céljaink alá rendeljük a nemzetpolitikai célokat. Aki ezt most nem érti meg, az bűnt követ el nemzetével szemben” – fogalmazott az erdélyi EP-alelnök.
   A közeljövőre nézve az összefogás egyfajta módszertanaként fogalmazódott meg, hogy: előbb meg kell egyezni az erdélyi magyar közösség, szélesebb összefüggésben pedig az egész kárpát-medencei magyarság prioritásai tekintetében, ezek függvényében szükséges kialakítani az együttműködés valamennyi fél által elfogadható formáját és rendszerét.
   Búcsúzóul Tőkés László arra kérte Olosz Gergelyt, hogy a partiumi autonómia-törekvéseket is támogassák, hiszen ez egyben a székelyföldi önrendelkezési küzdelmeknek is javára szolgál.

Nagyvárad, 2011. január 28.